1994 - 1995

1995; Cserkésztábor; Péliföldszentkereszt


1995; Téli portya; Siófok-Kiliti


1994–1995

A csapat élete ebben a tanévben programokban gazdag és élménydús volt. A programok elsődleges célja a cserkésztudás fejlesztése és a csapatszellem erősítése volt.

A csapat felépítési a tanév során a következő:

Parancsnok: Görbe László tiszt, piarista tanár.

Helyettese: Imre Sándor tiszt, X. Cserkészkerület ügyvezető elnöke, piarista öregdiák.

Csapattitkár, csapatpénztáros: Kazinczy Béla segédtiszt, piarista öregdiák, egyetemi hallgató.

Csodaszarvas őrs:

Őrsvezető: Svastics Imre, piarista öregdiák, egyetemi hallgató.

Segédőrsvezető: Hernádi Ottó, II. a osztályos tanuló.

Tagok: hárman a Krisztus Király plébániáról és két újonc.

Csíz őrs:

Őrsvezető: Brandenburg Tamás segédtiszt, piarista öregdiák, egyetemi hallgató.

Segédőrsvezető: Devich Dénes képesített őrsvezető, piarista öregdiák, egyetemi hallgató.

Tagok: hét első osztályos tanuló.


A csapat szervezetében — amint ez látható — csak apróbb változás történt. Imre Sándor, a Csodaszarvas őrs volt vezetője a tanév elejétől egyetemi elfoglaltságai, ill. családi kötelességei miatt nem tudta vállalni ezt a feladatot. Ezért Svastics Imre lett az őrs vezetője. A tanév elején nem tartottunk toborzást, így a két újonc is csak „véletlenül” hallhatott a csapatról. Az elkövetkező cserkészévben szeretnénk újra toborozni fiúkat a csapatba.

1994. július 18-tól 30-ig részt vettünk az Alföld Szíve Tábor programján, amelyet parancsnokunk szervezett saját osztályának és nekünk cserkészeknek. A tábor Tiszaugon a piarista csónakház mellett volt. Innen bejártuk a környéket kerékpárral és kenuval. Voltunk Kiskunfélegyházán, Bugacon, Nagykőrösön, Szarvason, Szentesen kerékpárral és Csongrádon kenuval. Sokat fürödtünk a Tiszában, és többször fociztunk is. A tábor életének lebonyolításában Balogh Tamás tanár úr és Csóka Gézáné is segítségünkre voltak.

Szeptembertől a Csodaszarvas és a Csíz őrs tagjai hetente, péntek délutánonként őrsgyűlésen vettek részt. Igyekeztek minél jobban megismerni egymást, és cserkésztudásukat gyarapítva készültek a próbázásra.

Október 5-én vezetői megbeszélést tartottunk, amikor is elfogadtuk a csapat egész évre szóló munkatervét. Megállapodtunk abban, hogy cserkészkönyvtárunkat bővíteni kell, és szükséges egységes egyenruha vásárlása a csapat minden tagja számára. Kemenes László tanár úr, a csapat Fenntartó Testületének elnöke támogatásáról biztosította a csapat vezetőit, és megígérte, hogy amiben tud, segítségére lesz a cserkészeknek.

Október első őrsgyűlésén az őrsök megemlékeztek az aradi vértanúkról. Még ebben a hónapban, 22-én a Magyar Cserkészszövetség '56-os emléktúráját sikeresen teljesítettük.

November 6-án Halottak napja és Mindenszentek ünnepe alkalmából csapatmisén imádkoztunk elhunyt rokonainkért, barátainkért és cserkészeinkért. A mise után, amely a Fiumei úti temető kápolnájában volt, végiglátogattuk nemzetünk nagyjainak sírjait. Mindegyik sírnál egy-egy cserkész emlékezett meg az elhunytról, felidézve életének történetét. Imádkoztunk iskolánk diákjáért és csapatunk tagjáért, Antall József miniszterelnökért a sírjánál is.

Idén először, november 18-tól 20-ig négy cserkész részt vett a nagysikerű szigetszentmiklósi regösnapokon (SZER-en). A programokban szerepelt kézműves foglalkozások, ének, népdal, néptánc tanulás, táncház, betlehemezés, regös játékok bemutatása és közös szentmise. Élményekben gazdag lélekkel tértünk haza.

December 4-én megültük Szent Miklós püspök ünnepét. A Kalazantinum kápolnájában tartott közös szentmise után a cserkészotthonban vetélkedőt és játékdélelőttöt szerveztünk.

December 28-től 30-ig idén — több év után először — újra téli táborba mentünk Tihany-Gödrösre. Megismertük a Tihanyi-félsziget történelmét és természetvilágát. A tábor második napján körbejártuk a félszigetet és két és fél órát fociztunk a Tihanyi-révnél. Esténként a tábortűznél, melyet egy égő gyertya jelképezett, karácsonyi énekeket tanultunk, és Fekete István karácsonyi novelláit olvastuk fel. Minden napra jutott játékra és vetélkedőre is idő. A házi készítésű, Balatont megismertető társasjáték aratta a legnagyobb sikert, amely szinte az egekig fokozta a vetélkedő két őrs hangulatát. A tábor utolsó napján, Szent Család ünnepén ellátogattunk a tihanyi apátságba, ahol Korzenszky Richárd plébános atya fogadott minket. Közös szentmise után végigvezetett az apátság és a kolostor legszebb helyein. Szép emlékekkel, felfrissülve térhettünk haza az 1994-es év utolsó cserkészprogramjáról.

1995. február 12-én a Kalazantinum kápolnájában csapatmisét tartottunk. Utána üvegművész kiállítását tekintettük meg a Józsefvárosi Művelődési Házban.

Március 11-én legyalogoltunk 24 ill. 48 km-t Török Ignác tiszteletére a Magyar Cserkészszövetség '48-as Emléktúráján.

Március 17-én csapatmise keretében csapatunk támogatójának, Dr. Márialigeti Károly feleségének lelki üdvéért imádkoztunk.

Április l-jén tartottuk a próbáztatás első részét. A próbázók mindegyike egy kémtörténet kellős közepébe csöppent. Folyamatosan kapták az üzeneteket és a megoldandó feladatokat. Mindenkinek igyekeznie kellett jól helytállni a belvárosban lezajlott próbán.

Április 7–8. éjszaka nagyböjti virrasztás során a budakalászi cserkészcsapattal közösen keresztutat jártunk Csobánka-Szentkút közelében életnagyságú keresztet hordozva. Majd közös szentmise után, melyet parancsnokunk, Laci bá’ mondott, éjszakai sétát tettünk az erdőben.

Április 23-án a Margitszigeten csapatmisét és focimeccset tartottunk.

Május 13-tól 15-ig bekapcsolódtunk a Kis-Balaton megmentéséért folyó ökológiai mérésekbe. Olyan helyen táboroztunk, ahová másként nem juthattunk volna el. Farkas András, csapatunk egyik újonca így írt erről:

„Az éjszakai mérés nagyon érdekes volt. A víz oxigén telítettségét, minőségét mértük. Csónakkal mentünk a kijelölt helyre. Megállítottuk a csónakot, elővettünk egy műszert, amelynek a végén volt egy érzékelő, leeresztettük a vízbe, az pedig megmutatta az adatokat. Felírtuk egy műanyagtáblára, hogy el ne felejtsük. Sok érdekes állatot láttunk, pl.: róka, szárcsa, gém, sikló.” Remélem, a munkánk segíti a Kis-Balaton élővilágának fennmaradását.

Mindezek után még hátra van a cserkészév legjelentősebb eseménye: a nyári tábor.

De erről már csak a következő évkönyvbe kerülhet híradás.

Akinek kedve van cserkészként élni, sok játékot megismerni, a természetben, a természetet védve a természetből élni, sok vidám dologban részt venni, igazi közösségi életet élni, az jelentkezzen a csapat parancsnokánál vagy bármelyik tagnál. Mindenkit szeretettel várunk! Minden piarista diáknak üzenjük:


Jó munkát!


Kazinczy Béla (segédtiszt)